A Szentkirályi utca 30. számú, koraeklektikus stílusú ház 1871-ben épült, Ámon József tervei alapján. Az épületben Rózsa Kálmán nyomdája működött, majd 1911-ben a Szent István Társulat vásárolta meg nyomdája, a Stephaneum Nyomda számára. Ezt 1949-ben egyesítették a szintén államosított Franklin Társulat nyomdájával, s a továbbiakban Franklin Nyomdaként működött.

Az épületet 1963-ban jelentősen átalakították és bővítették. Ekkor vált önálló helyiséggé a ma Királyok Termeként emlegetett szoba is, mely addig az épület lépcsőházának teteje volt. További átalakításra 2000-ben, már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem megbízásából került sor. Jelenleg itt működik a Jog- és Államtudományi Kar könyvtára.

A könyvtár előteréből nyílik a Királyok Terme. A falakon látható olajképeket Gaál Lajos festette 1873-ban (szignója a bejárattal szembeni falon, az ajtótól jobbra látható). A képek – különösen a három falat elfoglaló hatvannégy mellkép – a magyar történelem sajátos olvasatát adják.

A bejárattól balra eső fal két szélén Balambér és Attila egész alakos képe látható. Közöttük fekvő oroszlán, az ország zászlói és a koronázási jelvények fölött két angyal tartja a koronás kiscímert. A koronázási jelvények alatti oszlopon a következő felirat olvasható: „ISTEN áld [!] meg MAGYARHONT, s a vérrel áztatott földön csak szabad NÉP lakjék."

A mennyezet képe a honfoglalást megelőző vérszerződés pillanatát ábrázolja. Az alakok számának (hét helyett nyolc) magyarázata nem egyértelmű. Legvalószínűbbnek az látszik, hogy a festő a Képes Krónikában is olvasható történet alapján Árpádot és apját, Álmost is elhelyezte a képen. Az utóbbit a krónika szerint „Erdélyországban megölték, nem léphetett ugyanis be Pannóniába" (in patria Erdeel occisus est, non enim potuit Pannoniam introire).

A három falat elfoglaló mellképek két felső sora a honfoglaló vezérek mellett a magyar királyokat és fejedelmeket ábrázolja, a honfoglalástól a Habsburgok trónra lépéséig, mintegy azt sugallva, hogy az utóbbi egyben a magyar királyság végét is jelentette. Így az egyetlen Habsburg a képeken az 1437 és 39 közt uralkodott I. Albert. Érdekesség a IV. Béla fején látható glória is, a királyt ugyanis – I. Istvánnal és I. Lászlóval ellentétben – nem avatták szentté.

A bejárattal szemben lévő fal alsó sorában a Habsburgokkal szemben legsikeresebben fellépő erdélyi fejedelmek, valamint Zrínyi Ilona képe látható. Tőlük jobbra az első kép, mely feliratával is kiemelkedik a többi közül, I. Abdulmedzsid szultánt ábrázolja. Abdulmedzsid 1849 után számos magyar menekült, köztük Kossuth Lajos számára nyújtott biztos menedéket, következetesen visszautasítva a kiadatásukra irányuló osztrák és orosz kéréseket. Az alsó sor további képein a tizenhárom aradi vértanú látható.